Ajtó-ablak-kapu Spektrum

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, melynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb CO2 kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. Az energiaszámlák a családok és közintézmények költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszik ki, a nemzetgazdaság szintjén pedig a fűtési célú földgáz igény az importfüggőség alapvető okát képezi. Több hazai kutatás is alátámasztja, hogy egy tízéves épületenergetikai korszerűsítési program keretei között CO2 kibocsátásunk legalább 10-13%-kal mérsékelhető, oly módon, hogy legalább 200ezer új munkahely létesül és tízéves időtávon az államháztartás többlet kiadásai nem haladják meg a növekvő adóbevételeit.

A történet 2007 márciusában kezdődik egy vidéki városban, 2006-ban átadott többszintes lakóparki épület egyik tetőtéri lakásában. A tulajdonos a határoló szerkezetek hiányos és hibás hőszigeteléséről és páralecsapódásokról panaszkodik a beruházónak írt levelében és közli, hogy a kivitelező korábban csupán látszatintézkedéseket tett. Novemberben már beázások, páralecsapódások, magas páratartalom, penészkárok keletkezése bővíti a hibalistát. A hibás hőszigetelést még a beruházó szakértője (!) is megállapítja, és a jegyzőkönyvben rögzítik a helyreállítási munkák azonnali megkezdését. Intézkedés azonban nem történik, csak a penészkárok terjedése tapasztalható a lakásban.