Spektrum Kiadó
H-1406 Budapest

<< >>

Innováció

  • A megfelelő nyílászáró kiválasztása – A beruházó szempontjából

    Új épület építésekor vagy épület-felújításkor mindig ugyanaz a kérdés merül fel: „Milyen szerkezetet válasszunk?”. Különösen fontos ez a kérdés a nyílászárók megválasztásakor, hiszen az ablakok nagyban hozzájárulnak a homlokzat esztétikus megjelenítéséhez, de helyes megválasztásuk – nem utolsó sorban – többéves befektetésként is felfogható. Az ALUTA cikkének olvasásához kattintson!

    Tovább >>

  • Váltsa valóra a család álmát, most vegye meg ablakát!

    Elegem van a rossz ablakainkból! Szép helyen lakunk, sok a környéken a fa, ha kinézek az ablakon, jó kedvem lesz a rózsabokor és a trombitafolyondár láttán, de ha ránézek az ablakomra, sírógörcsöt kapok: a keret régimódi, csúnya a vasalat. Eljárt felette az idő, húz alatta a levegő, télen a fűtésszámlától is majd elájultunk. – Drágám, […]

    Tovább >>

  • SCHÜCO: kiváló, nagy teljesítményű árnyékoló


    A SCHÜCO CTB innovatív mikrolamellás árnyékolója nemrégiben két rangos nemzetközi elismerésben is részesült. A termék ezúttal nem magas műszaki tartalma miatt, hanem esztétikus megjelenésének köszönhetően került az érdeklődés középpontjába.

    Tovább >>

  • Glasstec 2010 Düsseldorf


    Átfogó kép a világ üvegiparáról

    Messe Düsseldorf

    Tovább >>

  • Mitől intelligens egy nyílászáró

    IO-homecontrol: Nem kell többé kulcsokat keresgélni: kulcs helyett PIN-kóddal vagy akár ujjlenyomattal lehet bejutni a lakásba.

    Tovább >>

Archive for the ‘Zöldépítés’ Category

Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórum alakult
Az árvízkárosultak hatékony és kézzelfogható megsegítése érdekében nemzeti összefogást hirdetnek a legnagyobb magyar közúti fuvarozók. A kezdeményezés alapítói céljaikat a magyar adóbevételek jelentős növelésére tett vállalásukkal, a magyar vállalkozások adófizetési fegyelmének javításával, a magyar logisztikai ágazat nemzetközi versenyképességének fokozásával kívánják elérni, – jelentette be hétfőn sajtótájékoztatón az alapítók képviseletében Wáberer György, a Waberer’s Holding elnök-vezérigazgatója. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kezdeményezést a kormányzat és a gazdaság meghatározó szereplői közötti együttműködés kiemelkedő példájaként méltatta.

A Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórum a jövedéki adóbevétel milliárdos nagyságrenddel való növelésével, tagjainak átlátható gazdálkodásával, a közúti fuvarozás környezetkímélő eszközeinek és technológiáinak alkalmazásával járul hozzá az ágazat „kifehérítéséhez”, valamint tagjai nemzetközi versenyképességének növeléséhez és érdekeinek képviseletéhez.

Vállalás az adóbevételek növelésére
A fórum alapítói a következő fél éves időszak alatt közel 2 milliárd forint jövedéki adó többletet biztosítanak a magyar költségvetésnek oly módon, hogy 2010. december 31-ig itthon vásárolják meg azt a több mint 20 millió liter gázolaj mennyiséget, amit korábban a Magyarországról európai célállomások felé induló fuvarjaik esetében – költségmegtakarítási okokból –Ausztriában tankoltak. A civil kezdeményezés azt javasolja a kormánynak, hogy az így megnövekedett költségvetési forrással növelje meg az árvízi helyreállításra szánt kormányzati segélycsomag összegét. Az alapítók kérik, hogy a megkezdett tárgyalások eredményeként a kormány tegye lehetővé a kereskedelmi gázolaj bevezetését a közúti fuvarozók számára 2011. január elsejétől.

A Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórum alapítója a tíz legnagyobb hazai közúti fuvarozó és logisztikai vállalkozás, amelyek a hazai nemzetközi fuvarozási piac mintegy 30 százalékát bonyolítják csaknem 4500 kamionnal. Tagjai: a Waberer’s Holding, a Szemerey Transz, a Révész Trans Kft., a Huncargo Spedition Szállítmányozási kft., a PREVOST Hungária Kft., a Lerton Trans Hungary, a Gartner Intertrans Hungária Kft., az Eurolux-Trans Nemzetközi Fuvarozási Szállítmányozási és Kereskedelmi Kft., a Horváth Rudolf Intertransport Kft., a Transtank Nemzetközi Tankautó Fuvarozási Kft. A fórum nyitva áll minden vállalkozás előtt, amelyek teljesítik a csatlakozás feltételeit.

A fórumnak csak azok a vállalkozások lehetnek a tagjai, amelyeknek nincs köztartozásuk, minden alkalmazottjukat törvényesen foglalkoztatják és megfizetik utánuk valamennyi adót és járulékot. Feltétel az is, hogy a tagok minden tekintetben törvénykövető magatartást tanúsítsanak, gondoskodjanak alkalmazottaik folyamatos továbbképzéséről, a nemzetközi versenyképesség növeléséhez szükséges intézkedések megtételéről, valamint tevékenységükben igazodjanak az Európai Unió energiatudatossági és fenntarthatósági irányelveihez, azaz ezek szerint csökkentsék káros anyag kibocsátásukat, kezeljék veszélyes hulladékaikat. A fórum a fuvarozói szakma feltételeinek javítására és a gazdaság működőképességének fokozására vonatkozó javaslataival a továbbiakban is támogatni kívánja a kormány munkáját.

Felajánlás és felhívás az árvíz utáni újjáépítés elősegítésére
A szervezet alapító tagjai összehangolják a társadalmi felelősségvállalással összefüggő tevékenységeiket. Ennek jegyében felajánlást tesznek az Észak Magyarország Régiót ért természeti katasztrófát követő újjáépítés támogatására. Az alapítók mindegyike vállalja egy-egy, az árvíz által lerombolt ház felújítását, illetve rendbe hozatalát. Egyben felhívják az akcióhoz való csatlakozásra azon vállalkozásokat, amelyek átérzik a humanitárius katasztrófa súlyát, fontosnak érzik a régió újjáépítését és törvényes, átlátható gazdálkodásuk lehetővé teszi a gesztus gyakorlását.

Wáberer György kezdeményezéshez csatlakozott a Market Zrt. Az építőipari vállalkozás szakemberei ingyenesen elkészítik az újjáépítendő házak típusterveit, amelyek közül a települések polgármesterei által rászorultság alapján kiválasztott családok kiválaszthatják a számukra megfelelőt. Ezt követően a társaság a kiválasztott típusú házak bármelyikét két hónap alatt felépíti és átadja a fedél nélkül maradt családoknak. A kezdeményezéshez az alapítók várják az újjáépítés sikeréért felelősséget érző vállalkozások és magánszemélyek csatlakozását és felajánlásait.

ALUTA NÍVÓDÍJ 2010

péntek, június 25, 2010 @ 02:06 DU. Author: Révúti Károly

A pályázat kiírásának célja olyan projektek díjazása, amelyek szembeötlő és kreatív módon mutatják be a technológia adta lehetőségeket, mint például a nagyméretű transzparens felületeket, a gyors építés és átépítés lehetőségét.

A pályázati kiírás és a jelentkezési lap letölthető az Egyesület honlapjáról.

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, melynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb CO2 kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. Az energiaszámlák a családok és közintézmények költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszik ki, a nemzetgazdaság szintjén pedig a fűtési célú földgáz igény az importfüggőség alapvető okát képezi. Több hazai kutatás is alátámasztja, hogy egy tízéves épületenergetikai korszerűsítési program keretei között CO2 kibocsátásunk legalább 10-13%-kal mérsékelhető, oly módon, hogy legalább 200ezer új munkahely létesül és tízéves időtávon az államháztartás többlet kiadásai nem haladják meg a növekvő adóbevételeit.

A kezdetek

A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) 2009. év január elején ajánlásokat állított össze az Országgyűlés Építésgazdasági Tárcaközi Munkabizottsága számára a munkát és foglalkoztatást generáló, a vállalkozások versenyképességét javító, nagy prioritású, válságkezelési teendőkre. Javaslataink között elsődleges prioritásként szerepelt a komplex energiahatékonyságot és foglalkoztatást növelő és CO2 kibocsátást csökkentő épület-felújítási programok indítása. Operatív cselekvési keretre – a KÉK Programra – tettünk javaslatot, mely beépült az építőipari válságkezelésről 36/2009 sz. Országgyűlési határozatba. A KÉK Program kidolgozására több szakmai szövetség és vállalat Projekt Irányító Testületethoz ott létre; a program gerincét alkotó tanulmány kidolgozására Dr. Csoknyai Tamás (BME egyetemi adjunktus) kapott felkérést. A KÉK Program egyeztetési változata elkészült, melyet a MÉASZ szakmai-társadalmi vitára bocsátott. A részletes finanszírozási modellről, a makrogazdasági hatásokról és a projektek fenntarthatósági minősítéséről további háttérmunkák folynak.

A fő irány az épületenergetika

A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program egy olyan koncepciójában új támogatási rendszer, mely a korábbi rendszerektől független, nem azok továbbfejlesztése, viszont azokat felváltani hivatott. Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Az új EU irányelvek új támogatási rendszert tesznek szükségessé, a korábbiaknál jóval hatékonyabb, lényegesen nagyobb átbocsátó képességű. Mind a műszaki-környezetvédelmi szempontok, mind az uniós elvárások a komplex energiahatékonysági projektek irányába mutatnak és ez a szemlélet érvényesül a KÉK rendszer kialakításában, bár ernyője alá veszi a kisebb projekteket is.

Egységes alapszemléletű típuspályázatok

A mechanizmus egységes keretbe kívánja foglalni a lakóépületeket és a középületeket, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést, a komplex projekteket és a kisebb léptékű felújításokat. Az egységes szemléletű rendszeren belül a számításba jöhető projektekkel kapcsolatos sajátosságokat, a különböző célcsoportok érdekeit áttekintve típuspályázatokat dolgoztunk ki, melyek az egységes kereteken belül struktúrájukban, követelményeikben, az alkalmazandó pénzügyi eszközökben eltérnek egymástól. A KÉK Finanszírozási Mechanizmusnak nem képezi tárgyát a vállalkozói szféra épületeinek támogatása, az épületléptéknél nagyobb megújuló és nem megújuló energiára épülő energiatermelő és szállító rendszerek támogatása. Ezek ösztönzése más támogatási rendszerek keretében (pl. Gazdaságfejlesztési Operatív Program) oldhatók meg.

Az energiahatékonyságon felül: bónusz

A mechanizmus egyik újdonsága a pontrendszer, melynek előnye, hogy különböző skálán mérhető szempontok együttes érvényesítésére alkalmas. A legfontosabb szempont az energiahatékonyság. Egyéb szempontok érvényesítésére alkalmas a bónusz rendszer. Bónusz pont adható minőségi, szociális, fenntarthatósági és egyéb szempontok alapján. A bónusz rendszer előnye a flexibilitás és gyors adaptálhatóság.

Finanszírozási eszközök

A különböző típuspályázatoknál különböző pénzügyi eszközök, finanszírozási megoldások alkalmazását javasoljuk. Ezek a vissza nem térítendő támogatás, a támogatott hitel, a hitelgarancia és a visszatérítendő támogatás. A kedvezményezett ugyan általában a tulajdonos, de középületek esetén az ESCO konstrukcióknak kulcsszerep jut.

A Zöld Bank

A nagy átbocsátóképességű komplex pályázati rendszer újfajta szervezeti hátteret, működési mechanizmust igényel. Kulcsszerepe a van a rendszerben az újonnan létrehozandó állami tulajdonú non-profit Zöld Banknak, mely feladata a forráskoordináció és a finanszírozási termékek működtetése. A Zöld Bank kapcsolattartó, döntés előkészítő szerve a szintén újonnan létrehozandó Klímabarát Épületek Mentori Ügynökség, mely egy decentralizált, végfelhasználó központú projektkezelést valósítana meg.

Minőségi garanciák

A megvalósítandó projektek és a támogatási rendszer minőségét számos új elem garantálja. Ilyen például a termékek, szolgáltatók és kivitelezők akkreditációs rendszere, a Kiváló Építési Termék védjegyért járó minőségi bónusz, a Klímabarát Épületek Mentori Ügynökség Hálózat által nyújtott szakértői és konzultációs szolgáltatások, az elektronikus pályázatkezelői rendszer, és a megvalósult projektek monitoring és nyilvántartó rendszere.

Energetikai korszerűsítések 2021-ig

A KÉK Program „szélessávú és gyors elérésű” pályázati rendszerében 2011-től évente legalább 200ezer hagyományos építésű és panel lakóépület felújítására, valamint 20-30ezer alacsony energiafogyasztású új otthon építésére teszünk javaslatot. A KÉK Program középület Alprogramjában a program 10 éves időtartama alatt valamennyi felújításra szoruló hazai oktatási intézmény, kórház, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hivatali épületeinek energetikai korszerűsítése kivitelezhető.

A KÉK program: javuló életminőség

Az állami és EU-s forrásokból biztosított támogatások évente hozzávetőleg 200milliárd Ft-ot érhetnek el, mely további 500-700 milliárd Ft nem-állami forrást „mozgat meg”. A KÉK Program „életre keltheti” a magyar építőipart és háttér beszállítóit; évente akár 15-20ezer új munkahelyeket teremtve az építési termékek gyártói, valamint a projektek tervezői és kivitelezői KKV-k köreiben. A KÉK Program végrehajtásával 10 év alatt 10-12 millió tonna CO2 kibocsátás takarítható meg, a mérséklődő fosszilis energiafelhasználás egyéb környezetkárosító anyagok kibocsátását is visszafogja. A megújuló épületállomány gyarapítja a nemzeti vagyont és nem utolsó sorban javítja a településképet és az életminőséget.

KÉK Program elérhető a MÉASZ honlapján (www.measz.hu).

További érdekes cikkek az Ajtó-ablak-kapu Spektrumban! Megrendelem >>


1 MATA Magyar Ajtó-Ablak egyesület, Magyar EPS Szigetelők Szövetsége, Magyar Építőanyagipari Szövetség, Magyar Épületgépész Szövetség, Magyar Passzívház Szövetség, Magyar Téglás Szövetség, Magyar Üvegipari Szövetség, Magyar Üvegipari Szövetség Szálas Tagozat, ÉMI non profit Kft., Poli-Farbe Vegyipari Kft. Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ)

A korszerű építmény: zárt doboz

Az építőipari fejlődés az utóbbi évtizedben hazánkat is elérte, így egyre több jó minőségű alapanyag, termék felhasználásával építhetjük fel házainkat, vagy varázsolhatunk a meglévőkből korszerűbbet. A manapság alkalmazott nyílászárók hőátbocsátási képessége pedig, a régen alkalmazott falszerkezetek „U” értéke közelében mozog. Ha mindez jó kivitelezői képességgel is párosul, akkor nemcsak esztétikai, hanem műszaki szempontból is minőségi épület létesül, vagy alakul újjá.
Amikor a korszerű anyagokból épített építmény a hatályos jogszabályoknak megfelelően felépül, általában szellőzéstechnikailag egy „zárt doboz” készül el.
Gondolhatnánk, hogy a „nyugaton” már bizonyított épülettechnológiákkal párhuzamosan, átvettünk minden jónak mondott gépészeti gyakorlatot is. Sajnos ez nem így van. Mint ahogy már megszokhattuk, az épületek nagy részénél csak a kötelező minimumot építik be, mivel a szellőztetési gyakorlatban is ragaszkodunk a szabványokhoz. Mivel a lakások szellőztetésénél még mindig csekély szabvány, előírás hatályos Magyarországon, sok esetben az alkalmazott szellőzés nem elégíti ki a majdani lakók, sőt az épület állagmegóvási igényeit, ezért a nem megfelelően kialakított szellőzés később komoly problémák forrása lehet.

A gazdaságtalan szellőztetés

A hazánkban elterjedt ablaknyitásos szellőzés egyértelműen se nem gazdaságos, se nem komfortos. Még mindig ragaszkodunk a fürdő és mellékhelyiségben elhelyezett zörgő kis ventilátorhoz, már amennyiben az a helyiség ablakkal nem rendelkezik, mert ha igen, akkor még az is kimarad többnyire az épület terveiből.
A komfortérzethez legközelebb a hőérzet áll, melynek két legfontosabb pillére a levegő hőmérséklete és páratartalma. Tehát a benn tartózkodó személy komfortérzetét e két tényezővel lehet a legjobban befolyásolni. A levegő hőmérsékletének és páratartalmának helyiségeken belüli szabályozásához megfelelően megválasztott és méretezett szellőzési rendszert kell alkalmazni. Tehát egy lakásban, legyen az akár társasházi lakás, vagy családi ház mindenképpen szellőztetni kell, de nem mindegy hogy hogyan.
Egy korszerű szellőzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb kritérium az energiatakarékosság és a beruházás megtérülése. Természetesen szorosan követi ezeket a komfort, megfelelő levegőmennyiség biztosítása, valamint a csendes üzemmód. Fontos szempont továbbá, a kis karbantartási igény, az alacsony üzemeltetési költség, valamint az igény szerint változó légmennyiség biztosítása.
Lássuk be, hogy itt eleve kizárhatjuk az ablaknyitásos szellőztetést, és az egyedi, kapcsolóra kötött ventilátoros megoldást, mivel több kritériumnak sem tesznek eleget. Mellékesen jegyzem meg, hogy a hatályos szabályok szerint ennek a kettőnek az alkalmazásával akár már teljesítettük is az előírásokat. De jelen esetben nincs összhang az igény, komfortosság, állagmegóvás, egészséges életkörnyezet és a szabályok szerint történt szellőztetés között…
Aki például csak a szabványok előírásait tartja szem előtt, az ablaknyitásos szellőzéssel sokat fizethet fűtésre, vagy szellőzési elégtelenségből következően páralecsapódással, penészesedéssel kell számolnia. Mit tegyen az ezek után, aki nem elégszik meg a szabvány által biztosított feltételekkel? Természetesen más szellőzési módszert kell választania.

Két rendszer, két lehetőség – magyar viszonylatban

A fenti feltételeknek két különböző, méretezhető megoldás képes talán megfelelni, ezek a központi ventilátoros gépi, páraszabályozott szellőzés és a hővisszanyerős központi szellőztetési rendszer.
2008-ban a németországi Fraunhof-i Épületfizikai Kutatóintézet tanulmányt készített, egy hővisszanyerős szellőztető rendszer és az Aereco páraszabályozott szellőzési rendszer összehasonlításával kapcsolatban. A tanulmány a filtrációs hősszükséglet és a rendszerek üzemeltetési költségei szerint osztályozta azokat.
A továbbiakban a németországi tanulmányra alapozva, egyszerű számításokkal vizsgálom a két rendszer közötti különbségeket magyarországi viszonylatban.

A működési költségek összehasonlítása

A hővisszanyerős szellőzésben résztvevő hőcserélő – a kivitelétől függően – 50-95 % hatásfokra képes. Az alacsonyabb tartomány a keresztáramú, a középtartomány a síklemezes ellenáramú, a legmagasabb érték pedig a rács-csatornás ellenáramú berendezésekre vonatkozik.
Összehasonlításképpen az egyszerűség kedvéért egy 90 m2-es családi házat vizsgálunk (társasházi lakásban nem jellemző a hővisszanyerős szellőzési rendszer kialakítása), melyben megtaláljuk a szokásos helyiségeket: fürdő, WC, konyha, nappali, szülői háló, gyerekszoba.
Tudnunk kell, hogy a központi ventilátoros páraszabályozott rendszernél egy fordulatszám szabályozott alacsony energiaszükségletű központi ventilátor üzemel, a légbevezetés pedig az ablakokon elhelyezett, vagy fali páraszabályozott légbevezető elemeken keresztül történik meg. A hővisszanyerős rendszernél egy központi szellőző gép két ventilátora biztosítja a légutánpótlást, ill. a szennyezett levegő elvezetését. Ennél a rendszernél a központi gép tartalmazza a hőcserélőt is.
Ennek megfelelően az alárendelt helyiségekbe az elszívó elemeket helyezzük el, a tartózkodási terekbe pedig légbevezető elemek, illetve a befúvás került tervezésre.
A páraszabályozott rendszernél az elszívott légmennyiségek az adott páratermelésnek megfelelően folyamatosan változnak, összegük a páratartalomnak megfelelően, egy fent említett méretű épület esetében 108 m3/h-ra adódott.
A lakásban lévő helyiségek átlaghőmérséklete 20 °C. A téli átlag külső hőmérsékletet 4°C-ra vettük fel (ld. 2008.10 hó – 2009. 3. hó).
A szellőzési hőveszteség a páraszabályozott rendszernél, ahhoz hogy biztosíthassuk a 0,3-0,4-szeres légcserét a lakásban, közel 5 000 Ft/hóra jött ki (2,50 Ft + áfa / 1 MJ árat figyelembe véve).
A ventilátor villamos áramfelvétele a fordulatszám változtatásból adódóan folyamatosan változik, mely érték a kiszámolt átlagos 108 m3/h légszállításnál, 25 Wh-ra adódik. Ez havonta a mai magyarországi energiaárakat tekintve 810 Ft/hó költséget jelent.
Tehát az üzemeltetési költség összesen a páraszabályozott rendszernél 5 810 Ft./hó-ra jön ki, amely egy átlagos fűtési idényben 34 860 Ft-ot jelent (6 hónapra vetítve).
Ugyanezek az adatok a hővisszanyerős rendszernél, figyelembe véve egy korszerű ellenáramú hőcserélőt (hatásfok 90 %) a rendszerben adódik, hogy csak 500 Ft/hó a szellőzési hőveszteség.
Az elektromos áramfelvételt pedig egy alacsony áramfogyasztású hővisszanyerőre vonatkozó értékkel vettük figyelembe, amely 2 x 0,055 kW 250 m3/h-nál, melyet arányosítva a megadott léghozamra, adódik 47 Wh elektromos áramfelvétel, mely körülbelül 1 520 Ft/hó költséget jelent.
Tehát a hővisszanyerős rendszernél az üzemeltetési költség átlagosan 2 020 Ft/hó, azaz az átlagos fűtési idényben 12 120 Ft-ot jelent (6 hónapra vetítve).
A számítás egyszerűségéért, mindkét rendszer esetében folyamatos üzemmel számoltunk.

Ez azt jelenti, hogy a páraszabályozott rendszer üzemeltetése egy fűtési idényben ~34 820 Ft-ba kerül, míg a hővisszanyerős rendszer ~12 120 Ft költséget jelent. A számításba nem számoltuk bele a hővisszanyerős rendszer folyamatos karbantartási igényeit, így pl. a rendszeres szűrőcseréket. Hozzátesszük, hogy a hővisszanyerős rendszerben állandó térfogatáramokkal lehet kalkulálni, mivel ezekben az ágakban a változó igényeket csak kézi beavatkozással lehet lekövetni, emellett fontos az ágankénti beszabályozás. További probléma, hogy nem megfelelő zajcsillapítás esetén, a hővisszanyerős rendszernél a hálószobai és szobai levegő befúvásoknál gond lehet.

Megtérülés: a különbség óriási

Vizsgáljuk meg végül, hogy a két rendszernél azonos működési tartományban (hasonló légcsere) milyen megtérüléssel számolhatunk egymáshoz viszonyítva.
A két rendszer bekerülési költségeit tekintve, nagyjából háromszoros szorzót láthatunk.
A páraszabályozott rendszernél az anyagköltség kivitelezéssel együtt, egy fenti méretű lakóépület esetében kb. félmillió forintos nagyságrenddel, míg a hővisszanyerős rendszernél kb. másfélmillió Ft-tal kalkulálhatunk. Természetesen a rendszerek bekerülési költségei az épületek egyediségéből adódóan ennél lehetnek alacsonyabbak és magasabbak is.
Ennek alapján látható, hogy a két szellőzési rendszer között mintegy egymillió Ft. a különbség. Ezt, ha elosztjuk a kiszámolt üzemeltetési költségek különbségével (22 700 Ft.), a megtérülési idő 44 év. Több mint negyven év megtérülés a két rendszer között? Elgondolkodtató.
A Kutatóintézet által készített tanulmányban a németországi viszonyok, ill. energiaárak mellett, hasonló eredményre jutottak.
Megállapítható, hogy a hővisszanyerős rendszer magas beruházási ára a páraszabályozott szellőző rendszerhez viszonyítva, szinte egy soha meg nem térülő többletköltség.
Most már csak egy dolgunk marad, hogy racionális, ár-értékarányos döntést hozzunk a két szellőző rendszer között ahhoz, hogy mi is jól érezzük magunkat a lakásunkban.

Király Tamás
aereco@aereco.hu