Ajtó-ablak-kapu Spektrum

Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben használjuk el, melynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb CO2 kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. Az energiaszámlák a családok és közintézmények költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszik ki, a nemzetgazdaság szintjén pedig a fűtési célú földgáz igény az importfüggőség alapvető okát képezi. Több hazai kutatás is alátámasztja, hogy egy tízéves épületenergetikai korszerűsítési program keretei között CO2 kibocsátásunk legalább 10-13%-kal mérsékelhető, oly módon, hogy legalább 200ezer új munkahely létesül és tízéves időtávon az államháztartás többlet kiadásai nem haladják meg a növekvő adóbevételeit.

A kezdetek

A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) 2009. év január elején ajánlásokat állított össze az Országgyűlés Építésgazdasági Tárcaközi Munkabizottsága számára a munkát és foglalkoztatást generáló, a vállalkozások versenyképességét javító, nagy prioritású, válságkezelési teendőkre. Javaslataink között elsődleges prioritásként szerepelt a komplex energiahatékonyságot és foglalkoztatást növelő és CO2 kibocsátást csökkentő épület-felújítási programok indítása. Operatív cselekvési keretre – a KÉK Programra – tettünk javaslatot, mely beépült az építőipari válságkezelésről 36/2009 sz. Országgyűlési határozatba. A KÉK Program kidolgozására több szakmai szövetség és vállalat Projekt Irányító Testületethoz ott létre; a program gerincét alkotó tanulmány kidolgozására Dr. Csoknyai Tamás (BME egyetemi adjunktus) kapott felkérést. A KÉK Program egyeztetési változata elkészült, melyet a MÉASZ szakmai-társadalmi vitára bocsátott. A részletes finanszírozási modellről, a makrogazdasági hatásokról és a projektek fenntarthatósági minősítéséről további háttérmunkák folynak.

A fő irány az épületenergetika

A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program egy olyan koncepciójában új támogatási rendszer, mely a korábbi rendszerektől független, nem azok továbbfejlesztése, viszont azokat felváltani hivatott. Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Az új EU irányelvek új támogatási rendszert tesznek szükségessé, a korábbiaknál jóval hatékonyabb, lényegesen nagyobb átbocsátó képességű. Mind a műszaki-környezetvédelmi szempontok, mind az uniós elvárások a komplex energiahatékonysági projektek irányába mutatnak és ez a szemlélet érvényesül a KÉK rendszer kialakításában, bár ernyője alá veszi a kisebb projekteket is.

Egységes alapszemléletű típuspályázatok

A mechanizmus egységes keretbe kívánja foglalni a lakóépületeket és a középületeket, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést, a komplex projekteket és a kisebb léptékű felújításokat. Az egységes szemléletű rendszeren belül a számításba jöhető projektekkel kapcsolatos sajátosságokat, a különböző célcsoportok érdekeit áttekintve típuspályázatokat dolgoztunk ki, melyek az egységes kereteken belül struktúrájukban, követelményeikben, az alkalmazandó pénzügyi eszközökben eltérnek egymástól. A KÉK Finanszírozási Mechanizmusnak nem képezi tárgyát a vállalkozói szféra épületeinek támogatása, az épületléptéknél nagyobb megújuló és nem megújuló energiára épülő energiatermelő és szállító rendszerek támogatása. Ezek ösztönzése más támogatási rendszerek keretében (pl. Gazdaságfejlesztési Operatív Program) oldhatók meg.

Az energiahatékonyságon felül: bónusz

A mechanizmus egyik újdonsága a pontrendszer, melynek előnye, hogy különböző skálán mérhető szempontok együttes érvényesítésére alkalmas. A legfontosabb szempont az energiahatékonyság. Egyéb szempontok érvényesítésére alkalmas a bónusz rendszer. Bónusz pont adható minőségi, szociális, fenntarthatósági és egyéb szempontok alapján. A bónusz rendszer előnye a flexibilitás és gyors adaptálhatóság.

Finanszírozási eszközök

A különböző típuspályázatoknál különböző pénzügyi eszközök, finanszírozási megoldások alkalmazását javasoljuk. Ezek a vissza nem térítendő támogatás, a támogatott hitel, a hitelgarancia és a visszatérítendő támogatás. A kedvezményezett ugyan általában a tulajdonos, de középületek esetén az ESCO konstrukcióknak kulcsszerep jut.

A Zöld Bank

A nagy átbocsátóképességű komplex pályázati rendszer újfajta szervezeti hátteret, működési mechanizmust igényel. Kulcsszerepe a van a rendszerben az újonnan létrehozandó állami tulajdonú non-profit Zöld Banknak, mely feladata a forráskoordináció és a finanszírozási termékek működtetése. A Zöld Bank kapcsolattartó, döntés előkészítő szerve a szintén újonnan létrehozandó Klímabarát Épületek Mentori Ügynökség, mely egy decentralizált, végfelhasználó központú projektkezelést valósítana meg.

Minőségi garanciák

A megvalósítandó projektek és a támogatási rendszer minőségét számos új elem garantálja. Ilyen például a termékek, szolgáltatók és kivitelezők akkreditációs rendszere, a Kiváló Építési Termék védjegyért járó minőségi bónusz, a Klímabarát Épületek Mentori Ügynökség Hálózat által nyújtott szakértői és konzultációs szolgáltatások, az elektronikus pályázatkezelői rendszer, és a megvalósult projektek monitoring és nyilvántartó rendszere.

Energetikai korszerűsítések 2021-ig

A KÉK Program „szélessávú és gyors elérésű” pályázati rendszerében 2011-től évente legalább 200ezer hagyományos építésű és panel lakóépület felújítására, valamint 20-30ezer alacsony energiafogyasztású új otthon építésére teszünk javaslatot. A KÉK Program középület Alprogramjában a program 10 éves időtartama alatt valamennyi felújításra szoruló hazai oktatási intézmény, kórház, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hivatali épületeinek energetikai korszerűsítése kivitelezhető.

A KÉK program: javuló életminőség

Az állami és EU-s forrásokból biztosított támogatások évente hozzávetőleg 200milliárd Ft-ot érhetnek el, mely további 500-700 milliárd Ft nem-állami forrást „mozgat meg”. A KÉK Program „életre keltheti” a magyar építőipart és háttér beszállítóit; évente akár 15-20ezer új munkahelyeket teremtve az építési termékek gyártói, valamint a projektek tervezői és kivitelezői KKV-k köreiben. A KÉK Program végrehajtásával 10 év alatt 10-12 millió tonna CO2 kibocsátás takarítható meg, a mérséklődő fosszilis energiafelhasználás egyéb környezetkárosító anyagok kibocsátását is visszafogja. A megújuló épületállomány gyarapítja a nemzeti vagyont és nem utolsó sorban javítja a településképet és az életminőséget.

KÉK Program elérhető a MÉASZ honlapján (www.measz.hu).

További érdekes cikkek az Ajtó-ablak-kapu Spektrumban! Megrendelem >>

1 MATA Magyar Ajtó-Ablak egyesület, Magyar EPS Szigetelők Szövetsége, Magyar Építőanyagipari Szövetség, Magyar Épületgépész Szövetség, Magyar Passzívház Szövetség, Magyar Téglás Szövetség, Magyar Üvegipari Szövetség, Magyar Üvegipari Szövetség Szálas Tagozat, ÉMI non profit Kft., Poli-Farbe Vegyipari Kft. Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ)

A történet 2007 márciusában kezdődik egy vidéki városban, 2006-ban átadott többszintes lakóparki épület egyik tetőtéri lakásában. A tulajdonos a határoló szerkezetek hiányos és hibás hőszigeteléséről és páralecsapódásokról panaszkodik a beruházónak írt levelében és közli, hogy a kivitelező korábban csupán látszatintézkedéseket tett. Novemberben már beázások, páralecsapódások, magas páratartalom, penészkárok keletkezése bővíti a hibalistát. A hibás hőszigetelést még a beruházó szakértője (!) is megállapítja, és a jegyzőkönyvben rögzítik a helyreállítási munkák azonnali megkezdését. Intézkedés azonban nem történik, csak a penészkárok terjedése tapasztalható a lakásban.

A tulajdonos decemberben egészséges gyermeket szül. A gyermekorvos határozottan ellenzi, és egészségkárosító tényezőnek tartja az újszülött penészgombával fertőzött, zárt helyiségben való tartózkodását. Később az ÁNTSZ is ugyanígy gondolkodik erről. Le is írja.

Decemberben a károsodások helyei szaporodnak, mértékük növekszik, intézkedés nem történik.

A tulajdonos 2008. január és február hónapban újabb levelekkel bombázza a beruházót és kéri a helyreállítási munkák elvégeztetését más kivitelezővel. „Baráti” (aljas) tanácsként kapja, hogy legjobban tenné, ha túladna a lakáson…. (Gondolom, egy nyári lakásfestést követően).

A károsodások a lakás valamennyi helyiségére kiterjednek.

Számtalan levél, egy hatástalan javítási kísérlet, majd egy kudarcba fulladt békéltetői eljárás után a Hír TV júniusi Panaszkönyv című műsorában kísérlik meg kideríteni, hogy – az etikátlan lakáseladáson kívül – milyen esélyei vannak egy ilyen lakás tulajdonosának. A műsorba behívott sztárügyvéd kissé tanácstalan, illetve a békéltetés pártján áll. A beruházó cég külföldön tartózkodó vezetője telefonon mindent megígér, hazaérkezése után azonban egészen máshogy viselkedik. Fenyegetőzik. Nem tetszett neki a műsor.

A második sikertelen békíttető tárgyalást követően a tulajdonos ügyvédhez fordul és szakértőt bíz meg. A szakértő a javítási költségek összegét bruttó 3,65 millió forintban állapítja meg, ám ez nem tartalmazza a költözködéssel járó költségeket és kártérítéseket, valamint az ideiglenes lakhatás bérleti díját. Ráadásul ez a szakértői kalkuláció nem tartalmazza olyan munkák költségeit sem, amelyek szükségesek a valóban I. osztályú építési minőség utólagos megvalósításához (pl. az alulhőszigetelt tetőtéri határoló szerkezetek kiegészítő hőszigetelését).

Közbejön az uborkaszezon, senki nem akar tárgyalni a jövőről. A megállapodás csak szeptemberben várható, ha lesz ilyen. Ha nem, indulhat a beláthatatlan idejű pereskedés. És növekedhet a károsodás mértéke, hiszen az egy folyamat. Addig a tulajdonosok penészölő szerekkel igyekeznek maguk és csecsemőjük számára megfelelő életteret biztosítani.
Probléma, hogy mivel a lakás osztatlan közös tulajdon része, a helyreállítást csak az eredeti kivitelező végezheti. Amelyik a képeken látható károkért felelős. Kecskére a káposztát. Kontárra a szakszerű munkát.
Teljes képtár az Ajtó-ablak-kapu Spektrum 1. számában!
Lakásépítés, Magyarország, 21. század.

Osztroluczky Miklós
osztro@vnet.hu