Ajtó-ablak-kapu Spektrum

Magyarország kormánya elkötelezett a zöld energiák használata, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett, mert az európai energiapolitika és a különböző energetikai irányelvek is ezt követelik meg. Az Európai Unióban a tagállamok ösztönzik az intelligens mérőrendszerek és az automatizált ellenőrzési és felügyeleti rendszerek széleskörű alkalmazását, melynek ki kell terjedniük azokra az épületgépészeti rendszerelemekre is, amelyek nem tartoznak az Ecodesign irányelv hatálya alá.

Az intelligens épületautomatizálási rendszerek olyan hálózatok, melyek emberi közreműködés és állandó emberi felügyelet nélkül is képesek komplex feladatok megoldására: képesek a környezetükből származó információ érzékelésére és feldolgozására, képesek önálló döntések meghozatalára és alkalmasak komplex technológiai folyamatokba történő beavatkozásra, a folyamatok felügyeletére, illetve irányítására. Az épületfelügyelet számtalan különböző feladatot lát el: nemcsak a világítás, de a hűtés/fűtés, az árnyékolók rendszerének, a biztonsági rendszernek, a szórakoztató elektronikai rendszernek vezérlését is, elősegíti ezek egymással történő kombinációját, kommunikációját és rugalmas elosztását. A technológiát minden új épületben, sőt a következő években a meglévők felújítása során is egyre inkább alkalmazni kellene.

Az épületautomatizálási rendszerek a magasabb lakókomfort biztosítása mellett az energiafelhasználást is jelentősen csökkenthetik, létjogosultsága különösen középületeknél nagy. Alapfeladatuk, hogy bizonyos szolgáltatásokat szükség esetén automatikusan bekapcsoljanak, ez szolgálja lakókomfortunkat, a nem szükséges szolgáltatásokat pedig kikapcsolják, hogy ezáltal energiát takarítsanak meg. A leggyakoribb feladatok közé a fűtési- és hűtési rendszerek vezérlése tartozik. A fűtési, hűtési, szellőztetési, árnyékoló rendszerek összehangolásával a kényelem mellett kimutatható és érzékelhető költségmegtakarítás érhető el.

A 2020-ra az EU által előírt zéró energiafelhasználást csak abban az esetben lehet megvalósítani, ha megfelelően kiépített épületfelügyeleti rendszereket alkalmazunk, mert e nélkül a megújuló energiákat alkalmazó rendszerek telepítése túlságosan sokba kerülne.

Az október 19-20-án harmadik alkalommal megrendezésre kerülő CEP® Clean Energy & Passive House Expo energiahatékony és intelligens épületekkel foglalkozó nemzetközi kiállítás tematikájában 2011-ben kiemelten szerepel az épületautomatizálás, mellyel radikálisan csökkenteni lehet az energiafelhasználást és ezáltal a szén-dioxid kibocsátást is. „Az energiatakarékos épületüzemeltetés egyik legfontosabb eleme az intelligens épületirányítás. Az épületek energiatudatos és gazdaságilag megtérülő működtetése érdekében szükségessé vált az alacsony energiaszintű működést elősegítő épületautomatizációs rendszerek használata” – fűzte hozzá Balogh Zoltán a CEP® Expo szakmai partnerének a KNX Hungary Épületautomatizálási Egyesületnek elnöke.

További információk: www.cep-expo.hu

Az energiapolitika felülvizsgálata párhuzamosan folyt a Nemzeti Energiastratégia előkészítésével, így a nemzetközi szakértőkkel folytatott eszmecserék különösen hasznosnak bizonyultak, hiszen az IEA ajánlásaiban foglaltak tükröződnek a héten a Kormány által elfogadott hosszú távú stratégiai dokumentumban, a Nemzeti Energiastratégiában is – hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

A Kormány céljainak megfelelően az energiastratégiának ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket, mindamellett garantálnia kell az ellátásbiztonságot figyelembe véve a legkisebb költség elvét, érvényesítenie kell a környezeti szempontokat, és biztosítania kell, hogy Magyarország megfelelő arányban járulhasson hozzá a globális problémák megoldásához.

A közel egy éves együttműködés során az IEA részletesen áttekintette a magyar energiapolitikát a kapcsolódó ágazatok vonatkozásában. Így az IEA szakemberei külön-külön foglalkoztak a közlekedés, a fűtés, a klímapolitika, a villamos energia, az atomenergia, a megújuló energiaforrások, a gáz, az olaj és a szén alkalmazásának kérdésköreivel. A felülvizsgálatot végző bizottság tagjai az elmúlt év során többször is találkoztak a kormányzat képviselőivel, a Magyar Energia Hivatal munkatársaival és megbeszéléseket folytattak iparági szereplőkkel, fogyasztóvédelmi szervezetekkel és szakmai szövetségek képviselőivel is.

Az IEA üdvözölte és megerősítette azokat az elképzeléseket és lépéseket, amelyeket Magyarország szükségesnek lát ahhoz, hogy stabilabbá tegye helyzetét a globális energiavilágban, és amelyek elengedhetetlenek az ország megbízható energiajövőjének megteremtésének szempontjából.

Nobuo Tanaka beszédében úgy fogalmazott: Magyarország jó irányba halad a régió energiabiztonságának növelésében azzal, hogy komoly erőfeszítéseket tesz a térség nemzeti gáz- és árampiacának összekapcsolása érdekében. Nobuo Tanaka elismerően szólt a 2006-os gázválság után meghozott magyar biztonsági intézkedésekről, így a biztonsági készletezés elrendeléséről, a tárolókapacitások bővítéséről és az alternatív források kereséséről is.

Az IEA főigazgatója a találkozón megfogalmazott ajánlásai szerint jelentős beruházásokra lesz szükség mind a hálózati infrastruktúra, mind új erőművek létesítése terén, mivel hazánk villamosenergia fogyasztása a jövőben várhatóan emelkedni fog. Nobuo Tanaka felhívta a figyelmet az új atomerőművi blokk(ok) létesítésére vonatkozó kormánydöntés mielőbbi meghozatalának szükségességére. Beszédében kitért továbbá arra is, hogy az IEA megállapítása szerint a szükséges beruházások csak akkor valósulhatnak meg a legtakarékosabban, ha a befektetőket hiteles, jól működő szabályozó intézmények és kiszámítható, transzparens szabályozási környezet veszi körül, és a megfelelő eszközökkel bíró szabályozó hatóság egyenlő bánásmódban részesíti a piac összes szereplőjét.

A kormány 2011. július 13-i ülésén elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti az új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégiát, amely a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja. A Nemzeti Energiastratégia kiszolgálja az elsődleges nemzeti érdekeket – garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és biztosítja, hogy hazánk nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. E célok megvalósításához feltétlenül csökkenteni szükséges az energia importfüggőséget – részben a források és az útvonalak diverzifikációjával- , erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is.

A Nemzeti Energiastratégia célja egy olyan szakpolitikai keretrendszer megteremtése, amelynek eredménye a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával az energia- és klímapolitika összhangja, valamint a szektor szereplőinek bevonásával az energetika jövőképének kialakítása. Az Energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a Kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a dokumentum előkészítése során az energiaszektor több mint száz jelentős – gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi – szereplőjének javaslatait, és a nyilvános társadalmi vita mintegy 60 észrevételét, véleményét vette figyelembe és építette be a stratégiába. A véglegesítés során a Nemzeti Energiastratégiához gazdasági megvalósíthatósági tanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készült.

Magyarország lehetőségeit és mozgásterét alapvetően három peremfeltétel határozza meg. Az első a globális energiaigény jelentős növekedése – a világ energiaszükséglete az elmúlt három évtizedben megkétszereződött. Továbbra is a fosszilis energiahordozók használata a leginkább jellemző, csupán belső átrendeződés történt közöttük a kőolaj kárára, a földgáz javára. A kőolaj derűlátó becslés szerint 2030-ra, a szén, földgáz és urán 100-150 éven belül éri el hozamcsúcsát.

A fosszilis energiahordozók gyors felhasználása második peremfeltételként gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez. Csökken a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség, a termésbiztonság. E hatás kivédésére, mérséklésére Magyarországnak is a károsanyag-kibocsátás visszaszorításával, hatékony alkalmazkodási stratégiák kidolgozásával kell felkészülnie.

A harmadik peremfeltétel hazánk energetikai sebezhetősége: a felhasznált fosszilis energiahordozók közel kétharmada, a földgáz több mint négyötöde importból származik. Elöregedett és többnyire alacsony hatásfokú a hazai erőműpark egy része, egyelőre alacsony a megújuló energia aránya, épületeink nagy része energetikailag korszerűtlen, valamint szükség lenne a közlekedés és az ipari folyamatok energiahatékonyságának fejlesztésére is.

Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükség van a felmerülő kérdéseket megfelelően kezelő stratégia megalkotására. Ezt a szerepet kívánja betölteni az új Nemzeti Energiastratégia, amely kijelöli, hogy milyen eszközökkel lehet a kívánt célt, az energetikai függőség csökkentését elérni.

A Nemzeti Energiastratégia kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölték ki. E keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése.

A célok megvalósítása érdekében a dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi.

Az Energiastratégiát az Országgyűlés az őszi ülésszakon tárgyalja és határozatban fogadja el. Felhatalmazást ad a Nemzeti Energiastratégia keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozására, amelyek a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket tartalmazzák majd. Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiához igazítása, végül erre épülhetnek rá a támogatási és pénzügyi rendszerek. Az Energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré.