Spektrum Kiadó
H-1406 Budapest, Pf.: 92

<< >>

Innováció

  • A megfelelő nyílászáró kiválasztása – A beruházó szempontjából

    Új épület építésekor vagy épület-felújításkor mindig ugyanaz a kérdés merül fel: „Milyen szerkezetet válasszunk?”. Különösen fontos ez a kérdés a nyílászárók megválasztásakor, hiszen az ablakok nagyban hozzájárulnak a homlokzat esztétikus megjelenítéséhez, de helyes megválasztásuk – nem utolsó sorban – többéves befektetésként is felfogható. Az ALUTA cikkének olvasásához kattintson!

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • Váltsa valóra a család álmát, most vegye meg ablakát!

    Elegem van a rossz ablakainkból! Szép helyen lakunk, sok a környéken a fa, ha kinézek az ablakon, jó kedvem lesz a rózsabokor és a trombitafolyondár láttán, de ha ránézek az ablakomra, sírógörcsöt kapok: a keret régimódi, csúnya a vasalat. Eljárt felette az idő, húz alatta a levegő, télen a fűtésszámlától is majd elájultunk. – Drágám, […]

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • SCHÜCO: kiváló, nagy teljesítményű árnyékoló


    A SCHÜCO CTB innovatív mikrolamellás árnyékolója nemrégiben két rangos nemzetközi elismerésben is részesült. A termék ezúttal nem magas műszaki tartalma miatt, hanem esztétikus megjelenésének köszönhetően került az érdeklődés középpontjába.

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • Glasstec 2010 Düsseldorf


    Átfogó kép a világ üvegiparáról

    Messe Düsseldorf

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • Mitől intelligens egy nyílászáró

    IO-homecontrol: Nem kell többé kulcsokat keresgélni: kulcs helyett PIN-kóddal vagy akár ujjlenyomattal lehet bejutni a lakásba.

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát

szerda, július 13, 2011 @ 06:07 DE. Author: Révúti Károly

A kormány 2011. július 13-i ülésén elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti az új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégiát, amely a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja. A Nemzeti Energiastratégia kiszolgálja az elsődleges nemzeti érdekeket – garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és biztosítja, hogy hazánk nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. E célok megvalósításához feltétlenül csökkenteni szükséges az energia importfüggőséget – részben a források és az útvonalak diverzifikációjával- , erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is.

A Nemzeti Energiastratégia célja egy olyan szakpolitikai keretrendszer megteremtése, amelynek eredménye a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával az energia- és klímapolitika összhangja, valamint a szektor szereplőinek bevonásával az energetika jövőképének kialakítása. Az Energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a Kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a dokumentum előkészítése során az energiaszektor több mint száz jelentős – gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi – szereplőjének javaslatait, és a nyilvános társadalmi vita mintegy 60 észrevételét, véleményét vette figyelembe és építette be a stratégiába. A véglegesítés során a Nemzeti Energiastratégiához gazdasági megvalósíthatósági tanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készült.

Magyarország lehetőségeit és mozgásterét alapvetően három peremfeltétel határozza meg. Az első a globális energiaigény jelentős növekedése – a világ energiaszükséglete az elmúlt három évtizedben megkétszereződött. Továbbra is a fosszilis energiahordozók használata a leginkább jellemző, csupán belső átrendeződés történt közöttük a kőolaj kárára, a földgáz javára. A kőolaj derűlátó becslés szerint 2030-ra, a szén, földgáz és urán 100-150 éven belül éri el hozamcsúcsát.

A fosszilis energiahordozók gyors felhasználása második peremfeltételként gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez. Csökken a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség, a termésbiztonság. E hatás kivédésére, mérséklésére Magyarországnak is a károsanyag-kibocsátás visszaszorításával, hatékony alkalmazkodási stratégiák kidolgozásával kell felkészülnie.

A harmadik peremfeltétel hazánk energetikai sebezhetősége: a felhasznált fosszilis energiahordozók közel kétharmada, a földgáz több mint négyötöde importból származik. Elöregedett és többnyire alacsony hatásfokú a hazai erőműpark egy része, egyelőre alacsony a megújuló energia aránya, épületeink nagy része energetikailag korszerűtlen, valamint szükség lenne a közlekedés és az ipari folyamatok energiahatékonyságának fejlesztésére is.

Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükség van a felmerülő kérdéseket megfelelően kezelő stratégia megalkotására. Ezt a szerepet kívánja betölteni az új Nemzeti Energiastratégia, amely kijelöli, hogy milyen eszközökkel lehet a kívánt célt, az energetikai függőség csökkentését elérni.

A Nemzeti Energiastratégia kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölték ki. E keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése.

A célok megvalósítása érdekében a dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi.

Az Energiastratégiát az Országgyűlés az őszi ülésszakon tárgyalja és határozatban fogadja el. Felhatalmazást ad a Nemzeti Energiastratégia keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozására, amelyek a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket tartalmazzák majd. Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiához igazítása, végül erre épülhetnek rá a támogatási és pénzügyi rendszerek. Az Energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré.

Be Sociable, Share!