Spektrum Kiadó
H-1406 Budapest, Pf.: 92

<< >>

Innováció

  • A megfelelő nyílászáró kiválasztása – A beruházó szempontjából

    Új épület építésekor vagy épület-felújításkor mindig ugyanaz a kérdés merül fel: „Milyen szerkezetet válasszunk?”. Különösen fontos ez a kérdés a nyílászárók megválasztásakor, hiszen az ablakok nagyban hozzájárulnak a homlokzat esztétikus megjelenítéséhez, de helyes megválasztásuk – nem utolsó sorban – többéves befektetésként is felfogható. Az ALUTA cikkének olvasásához kattintson!

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • Váltsa valóra a család álmát, most vegye meg ablakát!

    Elegem van a rossz ablakainkból! Szép helyen lakunk, sok a környéken a fa, ha kinézek az ablakon, jó kedvem lesz a rózsabokor és a trombitafolyondár láttán, de ha ránézek az ablakomra, sírógörcsöt kapok: a keret régimódi, csúnya a vasalat. Eljárt felette az idő, húz alatta a levegő, télen a fűtésszámlától is majd elájultunk. – Drágám, […]

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • SCHÜCO: kiváló, nagy teljesítményű árnyékoló


    A SCHÜCO CTB innovatív mikrolamellás árnyékolója nemrégiben két rangos nemzetközi elismerésben is részesült. A termék ezúttal nem magas műszaki tartalma miatt, hanem esztétikus megjelenésének köszönhetően került az érdeklődés középpontjába.

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • Glasstec 2010 Düsseldorf


    Átfogó kép a világ üvegiparáról

    Messe Düsseldorf

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • Mitől intelligens egy nyílászáró

    IO-homecontrol: Nem kell többé kulcsokat keresgélni: kulcs helyett PIN-kóddal vagy akár ujjlenyomattal lehet bejutni a lakásba.

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

Új Széchenyi Terv: gyorselemzés

kedd, augusztus 10, 2010 @ 11:08 DE. Author: Révúti Károly

Az AAM Tanácsadó Zrt. 2008 decembere óta készít Gyorsítósáv címen elemzéseket az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) felhasználásáról. Az AAM szakértői megvizsgálták az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT), a korábbi Gyorsítósáv tanulmányokban is már alkalmazott szempontok szerint. A gazdaságélénkítést és –fejlesztés szempontjai mellett az elemzés kiterjedt a várható költségvetési hatásokra.

Az elemzők véleménye a következő hat pontban foglalható össze:

1. Az ÚSZT következetes végrehajtásával, az IMF-fel kötött hitel-megállapodás nélkül, a piacról is menedzselhető a költségvetési deficit.
2. Az ÚSZT sokkal fókuszáltabb, mint az ÚMFT, így a megvalósítására reálisabb esély van;
3. Az ÚSZT kellő mértékben koncentrál a gazdasági teljesítmény növelésére, a gazdaságélénkítésére, így vélhetően képes lesz gazdaságilag fenntartható fejlődést elérni;
4. Az ÚSZT által megfogalmazott kitörési pontok tényleges esélyt kínálnak arra, hogy négy-öt éven belül nemzetközileg is versenyképes ágazatok jelenjenek meg a gazdaságban;
5. Az ÚSZT által megfogalmazott prioritások (KKV-preferálása, a kiválasztott ágazatok) magukban hordozzák a jelentős mértékű munkahelyteremtés lehetőségét kettő-négy év távlatában;
6. Az ÚSZT egyes céljai alkalmasak arra, hogy megfelelő forrásallokáció mellett már rövidtávon is jelentősen javítsák a magyar költségvetés egyenlegét;

Az ország jelenlegi helyzetében kiemelt jelentősége van a munkahelyteremtésnek és a költségvetési egyensúly megőrzésének.

Az elemzés alapján ezt a két célt a vitára bocsátott terv az épületek energiafogyasztásának csökkentését célul kitűző eleme valósíthatja meg a leghatékonyabban, különösen, ha a felújítások jelentős mértékben a közszféra épületállományára is kiterjednek. Több uniós ország sikeres példája bizonyítja, hogy az épületek energetikai korszerűsítésével jelentős energia-megtakarítás érhető el, hiszen az épületek fűtése-hűtése jelenti a legnagyobb tételt a lakosság és a közületek energiafogyasztásában.

A fűtési célú energiafogyasztásában kiemelkedő szerepet tölt be a gázenergia, amelyet túlnyomórészt importból szerez be az ország. Emiatt Európában a külföldi energiaforrásoknak hazánk kitettsége a legnagyobb. A gázenergiára fordított költség emellett jelentősen terheli a háztartások és a magyar állam költségvetését is. Az épületek energiatudatos felújításával a lakókörnyezet minősége is javul, valamint jelentősen csökken a CO2 kibocsátás is.

Egy megfelelően megtervezett energiatakarékosság-ösztönzési állami program elsősorban az építőipari kivitelezéssel foglalkozó kis és középvállalkozásoknak jelenthet megrendeléseket, és ezen keresztül növelheti a képzetlen munkaerő foglalkoztatási lehetőségeit, valamint a magyar gyártású építőanyagok iránti keresletet. A tapasztalatok szerint ezáltal hatékonyabban lehet támogatni a kis és középvállalkozásokat, mint a közvetlen vissza nem térítendő támogatásokkal, amelyek sok esetben eltérítik a vállalkozókat a piaci viszonyok követésétől.

Az épületenergetikai fejlesztések ösztönzése az építőipari kis és középvállalkozások megrendeléseinek növelése által már rövidtávon kiváló lehetőséget jelent a gazdaság élénkítésére. Középtávon, 3-5 éven belül pedig újabb kedvező hatás jelentkezik a lakossági fogyasztás növekedése révén, amelynek forrását a fejlesztések miatt képződő energia-költség megtakarítás kínálja majd.

Az AAM számításai szerint az így ösztönzött energetikai korszerűsítő beruházások hatásaként akár 200 milliárd forinttal növekedhet a költségvetés ÁFA és SZJA bevétele középtávon, a megtakarított energiaköltségek miatt felszabaduló többletforrás elfogyasztása következtében 60-120 milliárd forint további ÁFA többlet is keletkezhet. A háztartások kisebb energetikai jellegű kiadásai miatt akár 25 milliárd forinttal csökkenhet a költségvetésből finanszírozott szociális támogatások összege, és többszáz milliárd forinttal csökkenhet a közszféra energiaköltsége is.

A program feltételrendszerének megfelelő kialakításával olyan lakossági kereslet támasztható, amely lökést adhat az épületgépészeti megoldásokat gyártó hazai iparnak is. A magyarországi vállalkozások előnye pedig még tovább növelhető a zöld közbeszerzés alkalmazásával is. Megfelelően integrált megközelítéssel egy nemzetközileg is versenyképes magyar ipari szektor építhető ki, amely az exportképes termékeken keresztül kitörési pontot jelenthet a magyar gazdaságnak.

A fenti pozitív hatások eredőjeként akár már 2011-ben százmilliárd forint értékben javulhatna a költségvetési egyenleg, amely elkerülhetővé teszi a Nemzetközi Valutalap által javasolt, a gazdaság teljesítményét újra visszafogó lakossági megszorítások bevezetését.

Be Sociable, Share!