Spektrum Kiadó
H-1406 Budapest

<< >>

Innováció

  • A megfelelő nyílászáró kiválasztása – A beruházó szempontjából

    Új épület építésekor vagy épület-felújításkor mindig ugyanaz a kérdés merül fel: „Milyen szerkezetet válasszunk?”. Különösen fontos ez a kérdés a nyílászárók megválasztásakor, hiszen az ablakok nagyban hozzájárulnak a homlokzat esztétikus megjelenítéséhez, de helyes megválasztásuk – nem utolsó sorban – többéves befektetésként is felfogható. Az ALUTA cikkének olvasásához kattintson!

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • Váltsa valóra a család álmát, most vegye meg ablakát!

    Elegem van a rossz ablakainkból! Szép helyen lakunk, sok a környéken a fa, ha kinézek az ablakon, jó kedvem lesz a rózsabokor és a trombitafolyondár láttán, de ha ránézek az ablakomra, sírógörcsöt kapok: a keret régimódi, csúnya a vasalat. Eljárt felette az idő, húz alatta a levegő, télen a fűtésszámlától is majd elájultunk. – Drágám, […]

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • SCHÜCO: kiváló, nagy teljesítményű árnyékoló


    A SCHÜCO CTB innovatív mikrolamellás árnyékolója nemrégiben két rangos nemzetközi elismerésben is részesült. A termék ezúttal nem magas műszaki tartalma miatt, hanem esztétikus megjelenésének köszönhetően került az érdeklődés középpontjába.

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • Glasstec 2010 Düsseldorf


    Átfogó kép a világ üvegiparáról

    Messe Düsseldorf

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

  • Mitől intelligens egy nyílászáró

    IO-homecontrol: Nem kell többé kulcsokat keresgélni: kulcs helyett PIN-kóddal vagy akár ujjlenyomattal lehet bejutni a lakásba.

    Be Sociable, Share!

    Tovább >>

Hatékony lakásszellőzés az energiatudatosság jegyében

szombat, június 19, 2010 @ 10:06 DU. Author: Révúti Károly

A korszerű építmény: zárt doboz

Az építőipari fejlődés az utóbbi évtizedben hazánkat is elérte, így egyre több jó minőségű alapanyag, termék felhasználásával építhetjük fel házainkat, vagy varázsolhatunk a meglévőkből korszerűbbet. A manapság alkalmazott nyílászárók hőátbocsátási képessége pedig, a régen alkalmazott falszerkezetek „U” értéke közelében mozog. Ha mindez jó kivitelezői képességgel is párosul, akkor nemcsak esztétikai, hanem műszaki szempontból is minőségi épület létesül, vagy alakul újjá.
Amikor a korszerű anyagokból épített építmény a hatályos jogszabályoknak megfelelően felépül, általában szellőzéstechnikailag egy „zárt doboz” készül el.
Gondolhatnánk, hogy a „nyugaton” már bizonyított épülettechnológiákkal párhuzamosan, átvettünk minden jónak mondott gépészeti gyakorlatot is. Sajnos ez nem így van. Mint ahogy már megszokhattuk, az épületek nagy részénél csak a kötelező minimumot építik be, mivel a szellőztetési gyakorlatban is ragaszkodunk a szabványokhoz. Mivel a lakások szellőztetésénél még mindig csekély szabvány, előírás hatályos Magyarországon, sok esetben az alkalmazott szellőzés nem elégíti ki a majdani lakók, sőt az épület állagmegóvási igényeit, ezért a nem megfelelően kialakított szellőzés később komoly problémák forrása lehet.

A gazdaságtalan szellőztetés

A hazánkban elterjedt ablaknyitásos szellőzés egyértelműen se nem gazdaságos, se nem komfortos. Még mindig ragaszkodunk a fürdő és mellékhelyiségben elhelyezett zörgő kis ventilátorhoz, már amennyiben az a helyiség ablakkal nem rendelkezik, mert ha igen, akkor még az is kimarad többnyire az épület terveiből.
A komfortérzethez legközelebb a hőérzet áll, melynek két legfontosabb pillére a levegő hőmérséklete és páratartalma. Tehát a benn tartózkodó személy komfortérzetét e két tényezővel lehet a legjobban befolyásolni. A levegő hőmérsékletének és páratartalmának helyiségeken belüli szabályozásához megfelelően megválasztott és méretezett szellőzési rendszert kell alkalmazni. Tehát egy lakásban, legyen az akár társasházi lakás, vagy családi ház mindenképpen szellőztetni kell, de nem mindegy hogy hogyan.
Egy korszerű szellőzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb kritérium az energiatakarékosság és a beruházás megtérülése. Természetesen szorosan követi ezeket a komfort, megfelelő levegőmennyiség biztosítása, valamint a csendes üzemmód. Fontos szempont továbbá, a kis karbantartási igény, az alacsony üzemeltetési költség, valamint az igény szerint változó légmennyiség biztosítása.
Lássuk be, hogy itt eleve kizárhatjuk az ablaknyitásos szellőztetést, és az egyedi, kapcsolóra kötött ventilátoros megoldást, mivel több kritériumnak sem tesznek eleget. Mellékesen jegyzem meg, hogy a hatályos szabályok szerint ennek a kettőnek az alkalmazásával akár már teljesítettük is az előírásokat. De jelen esetben nincs összhang az igény, komfortosság, állagmegóvás, egészséges életkörnyezet és a szabályok szerint történt szellőztetés között…
Aki például csak a szabványok előírásait tartja szem előtt, az ablaknyitásos szellőzéssel sokat fizethet fűtésre, vagy szellőzési elégtelenségből következően páralecsapódással, penészesedéssel kell számolnia. Mit tegyen az ezek után, aki nem elégszik meg a szabvány által biztosított feltételekkel? Természetesen más szellőzési módszert kell választania.

Két rendszer, két lehetőség – magyar viszonylatban

A fenti feltételeknek két különböző, méretezhető megoldás képes talán megfelelni, ezek a központi ventilátoros gépi, páraszabályozott szellőzés és a hővisszanyerős központi szellőztetési rendszer.
2008-ban a németországi Fraunhof-i Épületfizikai Kutatóintézet tanulmányt készített, egy hővisszanyerős szellőztető rendszer és az Aereco páraszabályozott szellőzési rendszer összehasonlításával kapcsolatban. A tanulmány a filtrációs hősszükséglet és a rendszerek üzemeltetési költségei szerint osztályozta azokat.
A továbbiakban a németországi tanulmányra alapozva, egyszerű számításokkal vizsgálom a két rendszer közötti különbségeket magyarországi viszonylatban.

A működési költségek összehasonlítása

A hővisszanyerős szellőzésben résztvevő hőcserélő – a kivitelétől függően – 50-95 % hatásfokra képes. Az alacsonyabb tartomány a keresztáramú, a középtartomány a síklemezes ellenáramú, a legmagasabb érték pedig a rács-csatornás ellenáramú berendezésekre vonatkozik.
Összehasonlításképpen az egyszerűség kedvéért egy 90 m2-es családi házat vizsgálunk (társasházi lakásban nem jellemző a hővisszanyerős szellőzési rendszer kialakítása), melyben megtaláljuk a szokásos helyiségeket: fürdő, WC, konyha, nappali, szülői háló, gyerekszoba.
Tudnunk kell, hogy a központi ventilátoros páraszabályozott rendszernél egy fordulatszám szabályozott alacsony energiaszükségletű központi ventilátor üzemel, a légbevezetés pedig az ablakokon elhelyezett, vagy fali páraszabályozott légbevezető elemeken keresztül történik meg. A hővisszanyerős rendszernél egy központi szellőző gép két ventilátora biztosítja a légutánpótlást, ill. a szennyezett levegő elvezetését. Ennél a rendszernél a központi gép tartalmazza a hőcserélőt is.
Ennek megfelelően az alárendelt helyiségekbe az elszívó elemeket helyezzük el, a tartózkodási terekbe pedig légbevezető elemek, illetve a befúvás került tervezésre.
A páraszabályozott rendszernél az elszívott légmennyiségek az adott páratermelésnek megfelelően folyamatosan változnak, összegük a páratartalomnak megfelelően, egy fent említett méretű épület esetében 108 m3/h-ra adódott.
A lakásban lévő helyiségek átlaghőmérséklete 20 °C. A téli átlag külső hőmérsékletet 4°C-ra vettük fel (ld. 2008.10 hó – 2009. 3. hó).
A szellőzési hőveszteség a páraszabályozott rendszernél, ahhoz hogy biztosíthassuk a 0,3-0,4-szeres légcserét a lakásban, közel 5 000 Ft/hóra jött ki (2,50 Ft + áfa / 1 MJ árat figyelembe véve).
A ventilátor villamos áramfelvétele a fordulatszám változtatásból adódóan folyamatosan változik, mely érték a kiszámolt átlagos 108 m3/h légszállításnál, 25 Wh-ra adódik. Ez havonta a mai magyarországi energiaárakat tekintve 810 Ft/hó költséget jelent.
Tehát az üzemeltetési költség összesen a páraszabályozott rendszernél 5 810 Ft./hó-ra jön ki, amely egy átlagos fűtési idényben 34 860 Ft-ot jelent (6 hónapra vetítve).
Ugyanezek az adatok a hővisszanyerős rendszernél, figyelembe véve egy korszerű ellenáramú hőcserélőt (hatásfok 90 %) a rendszerben adódik, hogy csak 500 Ft/hó a szellőzési hőveszteség.
Az elektromos áramfelvételt pedig egy alacsony áramfogyasztású hővisszanyerőre vonatkozó értékkel vettük figyelembe, amely 2 x 0,055 kW 250 m3/h-nál, melyet arányosítva a megadott léghozamra, adódik 47 Wh elektromos áramfelvétel, mely körülbelül 1 520 Ft/hó költséget jelent.
Tehát a hővisszanyerős rendszernél az üzemeltetési költség átlagosan 2 020 Ft/hó, azaz az átlagos fűtési idényben 12 120 Ft-ot jelent (6 hónapra vetítve).
A számítás egyszerűségéért, mindkét rendszer esetében folyamatos üzemmel számoltunk.

Ez azt jelenti, hogy a páraszabályozott rendszer üzemeltetése egy fűtési idényben ~34 820 Ft-ba kerül, míg a hővisszanyerős rendszer ~12 120 Ft költséget jelent. A számításba nem számoltuk bele a hővisszanyerős rendszer folyamatos karbantartási igényeit, így pl. a rendszeres szűrőcseréket. Hozzátesszük, hogy a hővisszanyerős rendszerben állandó térfogatáramokkal lehet kalkulálni, mivel ezekben az ágakban a változó igényeket csak kézi beavatkozással lehet lekövetni, emellett fontos az ágankénti beszabályozás. További probléma, hogy nem megfelelő zajcsillapítás esetén, a hővisszanyerős rendszernél a hálószobai és szobai levegő befúvásoknál gond lehet.

Megtérülés: a különbség óriási

Vizsgáljuk meg végül, hogy a két rendszernél azonos működési tartományban (hasonló légcsere) milyen megtérüléssel számolhatunk egymáshoz viszonyítva.
A két rendszer bekerülési költségeit tekintve, nagyjából háromszoros szorzót láthatunk.
A páraszabályozott rendszernél az anyagköltség kivitelezéssel együtt, egy fenti méretű lakóépület esetében kb. félmillió forintos nagyságrenddel, míg a hővisszanyerős rendszernél kb. másfélmillió Ft-tal kalkulálhatunk. Természetesen a rendszerek bekerülési költségei az épületek egyediségéből adódóan ennél lehetnek alacsonyabbak és magasabbak is.
Ennek alapján látható, hogy a két szellőzési rendszer között mintegy egymillió Ft. a különbség. Ezt, ha elosztjuk a kiszámolt üzemeltetési költségek különbségével (22 700 Ft.), a megtérülési idő 44 év. Több mint negyven év megtérülés a két rendszer között? Elgondolkodtató.
A Kutatóintézet által készített tanulmányban a németországi viszonyok, ill. energiaárak mellett, hasonló eredményre jutottak.
Megállapítható, hogy a hővisszanyerős rendszer magas beruházási ára a páraszabályozott szellőző rendszerhez viszonyítva, szinte egy soha meg nem térülő többletköltség.
Most már csak egy dolgunk marad, hogy racionális, ár-értékarányos döntést hozzunk a két szellőző rendszer között ahhoz, hogy mi is jól érezzük magunkat a lakásunkban.

Király Tamás
aereco@aereco.hu

Be Sociable, Share!